Az Ekliptika

A Föld középpontjából a Naphoz húzott egyenest az Éggömbig meghosszabítva megkapjuk azt az égi pontot, ahol a Nap a Földről nézve látszólagosan áll. Ez a pont, mint az előbbi ábrából is látszik, az év minden napján más és más, és így, egy év alatt, a Nap látszólagos helyzete egy teljes kört ír le az Éggömbön. Ezt a kört, a Nap látszólagos éves útját az Éggömbön, nevezzük Ekliptikának.

(A Föld egyes pontjaiból nézve a Nap látszólagos helyzetei közötti eltérés kisebb, mint 0,4 ívmásodperc, azaz a Nap - vagy a Hold - korongja látszólagos átmérőjének mintegy 4500-ad része. Ha a Föld középpontját vesszük, akkor az eltérés kevesebb 0,2˝-nél. Ez az eltérés azonban már olyan csekély, hogy bátran figyelmen kívül hagyható - a szükséges számítások viszont jelentős mértékben egyszerűsödnek ezzel az "átlagolással." Ugyanebből az okból a Föld középpontjából nézve tekintjük az összes többi planéta éggömbi helyzetét is; bár a Hold esetében, közelsége miatt, ez az eltérés már akkora lehet - szélsőséges esetben mintegy negyed fok is, azaz annyi, mint a Holdkorong látszólagos átmérőjének fele -, hogy a magam részéről ebben az esetben már némileg kételkedem az eljárás jogosságában. A kérdést az ilyen szélsőséges, vagy azokhoz közeli eltérést adó esetek felkutatása és asztrológiai vizsgálata dönthetné el.)