Ahogy a földi Egyenlítő égi párja, az égi Egyenlítő metszi az Ekliptikát, úgy igaz ez a Föld bármely pontjához tartozó valódi horizont égi párjára is.

Ahogy a Föld a tengelye körül forog, természetszesen úgy fordul körbe a Föld tengelye körül a mi megfigyelőpontunk, és vele együtt a hozzá tartozó horizont is. Ennek következtében a horizont az Ekliptikát percről-percre más-más helyen metszi, s egy nap alatt mindkét metszéspont érinti a Zodiákus valamennyi jelét és fokát.

A horizont e napi mozgása közben, mint azt minden nap, a saját szemünkkel is látjuk, az Ekliptikával alkotott metszéspontjai egyikénél a Nap felkelni, míg a másiknál lenyugodni látszik. Az előbbi, vagyis a keleti metszéspontot nevezzük Ascendensnek - azaz felkelő pontnak -, az utóbbit Descendensnek, azaz lenyugvó pontnak.

Röviden és összefoglalva: Az Ascendens a horizontnak az Ekliptikával alkotott keleti, a Descendens a nyugati metszéspontja.

Bár a Föld tengely körüli forgása egyenletes sebességű, a Horizontnak az Ekliptikával alkotott metszéspontjai, ahogy látható is az illusztrációkon, nem egyenletes sebességgel haladnak végig az Ekliptikán. Minél nagyobb a Horizontnak az Ekliptikával bezárt szöge, ez a mozgás annál lassabb, és minél kisebb a bezárt szög, annál gyorsabb. Ennek részletes indoklása gömbháromszögtani fejtegetéseket igényelne, ezért ettől, az írót csakúgy, mint az olvasót is kímélendő, eltekintek. Elég annyit megjegyeznünk, hogy ez a mozgás a Rák és Bak jelek elején a leglassabb, míg a Kos és Mérleg jelek elején a leggyorsabb.