A Zodiákus avagy Állatöv

Köztudott, hogy a Föld tengely körüli forgásának síkja nem esik egybe a Nap körüli forgásának síkjával, hanem azzal mintegy 23°-os szöget zár be. Ez az érték, a Naprendszer többi bolygójának tömegvonzásának hatására, igen lassan, de változik, évszázadról évszázadra hol több, hol kevesebb, jelenleg, a XXI. század elején kb. 23°26´ az értéke. Ezt az egyszerű tényt az alábbi ábra szemlélteti.

Ez azt eredményezi, hogy a Nap látszólagos évi útja az Éggömbön, vagyis az Ekliptika, ugyanezt a szöget zárja be a Föld tengely körüli forgásának síkjával, s mivel ez utóbbi sík egyúttal az Egyenlítő síkja is, így a földi Egyenlítővel és annak az Éggömbre kivetített párjával, az égi Egyenlítővel is.

Az Ekliptikának azt a pontját, ahol a Nap, évi útja során, az északi félgömbről nézve, az égi Egyenlítő fölé emelkedik, Tavaszpontnak nevezzük, és az Ekliptika kezdő- és egyben végpontjának tekintjük. (A Tavaszponttal szemben lévő metszéspont neve pedig Őszpont.) Természetesen, a déli félgömbről nézve a Tavaszpont nem ez, hanem az Ekliptikán pontosan szemben lévő pont, de mivel a tradícionális asztrológia a Föld északi felén fejlődött ki, és leginkább ott is művelik, ezzel az eltéréssel egyenlőre nem foglalkozunk. Később, a horoszkóp kiszámolásánál, az őt megillető helyen erről is szó lesz.

Az Ekliptikát, a Tavaszponttól kezdve, 12 darab, egyenként 30°-os részre osztották fel az ősi idők asztrológusai. Hogy ez pontosan mikor történt, arról csak feltevéseink vannak, annyi azonban bizonyos, hogy az egyes 30°-os szakaszokat arról a csillagképről nevezték el, amelyek akkor az egyes szakaszok mögött látszottak. Ha több ilyen csillagkép is volt, valószínűleg azt választották, amelyik nagyobb részt foglalt el az adott 30°-os szakaszból. E megfeleltetésnél nem csak a Nap pályáját vették figyelembe, hanem az akkor ismert 7 bolygóét is (beleértve a Holdat is), amelyek az Ekliptikánál 8°-nál nagyobb mértékben nem térnek el. Így az Éggömbön kijelöltek egy olyan, 16° szélességű övet, amelynek közepvonala az Ekliptika, kezdőpontja a Tavaszpont, egyes 30°-os szakaszai pedig a már említett csillagképek neveit viselik. Mivel ezeknek a csillagképeknek a nevei leginkább állatnevek voltak, ezért ezt az égi övet is Állatövnek vagy Zoodiákusnak nevezzük. Az egyes 30°-os ekliptikai szakaszokat pedig, összefoglaló néven, állatövi jeleknek, vagy röviden jeleknek hívjuk.

Az Állatöv egyes szakaszainak keiterjedése, elnevezése és asztrológiai jele a következő:

Kiterjedés

Elnevezés

Asztrológiai jel

 

 

 

0° - 30°

Kos

a

30° - 60°

Bika

b

60° - 90°

Ikrek

c

90° - 120°

Rák

d

120° - 150°

Oroszlán

e

150° - 180°

Szűz

f

180° - 210°

Mérleg

g

210° - 240°

Skorpió

h

240° - 270°

Nyilas

i

270° - 300°

Bak

j

300° - 330°

Vízöntő

k

330° - 360°

Halak

l

Az Ekliptika felosztását, az egyes szakaszok asztrológiai jeleivel, az alábbi ábra szemlélteti.