Valódi és látszólagos látóhatár

Egy gömb bármely pontjához szerkeszthető egy úgynevezett érintősík, amely meröleges az adott pontból a gömb középpontjába húzott egyenesre, vagyis a gömbnek az adott ponton áthaladó sugarára. Ha ez a gömb a Föld, akkor ez a sík nem más, mint az adott hely látszólagos látóhatára; azért nevezzük látszólagosnak, mert ha erről a helyről körbetekintünk, ennek a síknak a mentén nézünk körbe, ezt a síkot látjuk magunk előtt. Az alábbi ábrán ezt a síkot egy "célkereszttel" jelöltem, a jobb áttekinthetőség érdekében.

Az asztrológiai számítások elvégzéséhez nélkülözhetetlen a vizsgált hely látóhatárának (idegen szóval: horizontjának) meghatározása. Amilyen egyszerű lenne ez egy síma gömbfelület esetén, olyan problematikus az egyenetlen felületű Föld esetében. Az asztrológiai számításokat megkönnyíti, ha az adott hely horizontját nem az adott pontra, hanem a Föld középpontjára határozzuk meg. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a horizontot úgy tekintjük, mintha a Föld sugara mentén eltolnánk a Föld középpontjáig. Ezt az "eltolt" horizontot nevezzük az adott hely valódi horizontjának.

Látható, hogy a valódi horizont párhuzamos a látszólagos horizonttal, így, ahogy minden ponthoz más-más látszólagos horizont, úgy más-más valódi horizont is tartozik. Joggal merül fel a kétség, hogy számításainkban nem okoz-e majd pontatlanságot ez a több, mint 6000 kilométeres eltolás. Válaszunk azonban egyértelmű nem, mert, miként azt majd látni fogjuk, számunkra a horizont és az Éggömb egyes köreinek metszéspontjai bírnak jelentőséggel; mivel pedig az Éggömb sugara végtelenül nagy, hozzá képest ez a 6000 kilométer oly parányi eltérést jelent, amit nemhogy érzékelni, de még kiszámolni is szinte lehetetlen. Gondoljunk bele, hogy fényévek ezreihez képest ezt a 6000 kilométert a fény 0.02 másodperc alatt teszi meg!