Terminológia. További nevezetes szakaszok és pontok

Asztrológiai számításaink elvégzéséhez szükséges, hogy ismerjük az asztrológia szaknyelvi terminológiáit valamint - az eddig megismerteken túl - a legalapvetőbb nevezetes szakaszok és metszéspontok neveit és mibenlétét. Ezzel nem csak a sorozatos és körülményes körülírásokat küszöböljük ki, hanem olyan ismeretekre is szert teszünk, amelyek segítségével a későbbiekben eligazodhatunk az asztrológiai szakirodalomban is.

Az Egyenes Emelkedéssel kapcsolatos fogalmak

Az asztrológia számítások legalapvetőbb alapköre nem az Ekliptika, hanem az Egyenlítő. Ennek oka, hogy az Egyenlítő a Föld forgástengelyére merőleges, így bármely kijelölt pontja, a Föld forgásának következtében, azonos idők alatt azonos ívszakaszokat tesz meg. Ezt a mondatot jól jegyezzük meg, mert mindenféle asztrológia prognóziskészítés, előrejelzéshez szükséges számítás alaptétele, alfája és omegája. Korrekt időmérés ugyanis csak olyan főkör segítségével valósítható meg, amelynek mozgására a fenti megállapítás igaz, máskülönben lehetetlenné válna.

Számunkra azonban itt és most elég annyit megjegyezni, hogy geometriai számításaink elvégzéséhez az Egyenlítő alapvető jelentőségű, minden számításunk valamilyen módon az Egyenlítőhöz kötődik. Minden, az Ekliptikán már meghatározott pozíciójú pont levetíthető az Egyenlítőre egy olyan főkör segítségével, amely ezen az Ekliptikai ponton áthalad, és az Egyenlítőre merőleges. (Ezzel a módszerrel tulajdonképpen az adott ekliptikai pont pozícióját egyenlítői koordinátarendszerben határozzuk meg.) Az így kapott egyenlítői pont helyzetét a Tavaszponttól elindulva, az óramutató járásával ellentétes - pozitív - irányban számolt mennyiséggel fejezzük ki. Ezt a mennyiséget nevezzük az adott pont Ascensio Recta-jának azaz "egyenes felemelkedésének". (Rectus - egyenes, ascendere - felemelkedni.) Az elnevezés arra utal, hogy az adott mennyiség az Egyenlítőn mért, ezért "egyenes", azaz az Egyenlítővel szöget be nem záró, nem "ferde", kiindulópontnak pedig a Tavaszpontot használjuk, ezért "felemelkedés", annak mintájára, hogy a Tavaszpontba érkező Nap, az éves útján továbbhaladva, "emelkedni" látszik.

Az Ascensio Recta (rövidítve: A.R., AR) megadható fokokban vagy időben is. Mint tudjuk, a Föld, s vele együtt az Egyenlítő bármely pontja, 24 óra alatt tesz meg egy teljes, 360°-os fordulatot; vagyis 4 perc alatt mozdul arréb 1°-ot. Ha tehát azt mondjuk, hogy egy egyenlítői pont a Tavaszponttól 123°-ra van, azzal azt is mondjuk, hogy a Tavaszpontból elindulva 8 óra és 12 percnyi fordulat szükséges ahhoz, hogy a ponthoz elérjünk; ezért mondhatjuk azt is. hogy a pont A.R.-ja 8:12h.

A latin nyelvtan szabályai szerint az "A.R." után külön jelöljük, hogy minek az A.R.-járól, vagyis egyenlítői koordináta-rendszerben mért szélességéről van szó, pl: A.R. Ascendentis vagy AR.Asc., A.R. Descendentis vagy AR.Desc., A.R. Solis vagy ARA, etc. Ha ez a jelölés elmarad, és csak A.R. áll, akkor az alatt az Ascendens A.R.-ját értjük - bár ez valójában pongyolaság, mégis gyakran előfordul a szakirodalomban.

Jól jegyezzük meg, hogy az A.R. egy adott pont ekliptikai helyzetének egyenlítői pozícióját jelenti. Vagyis, ha adott egy planéta, amely nem az Ekliptikán áll, akkor veszünk egy főkört, amely ezen a planétán áthalad, és az Ekliptikára merőleges; ahol ez az Ekliptikát metszi, ott lesz a planéta ekliptikai pozíciója - ezt már tudjuk. Ezután az planéta A.R.-ját úgy kapjuk meg, hogy nem magán a planétán, hanem megkapott ekliptikai pozícióján keresztül veszünk fel egy, az Egyenlítőre merőleges főkört! Ha a főkört magán a planétán keresztül vesszük fel, akkor egyenlítői metszéspontja az úgynevezett "valódi A.R.-t" adja meg. Ennek rövidítése "W.A.R." a német "Wahre - valódi" szó nyomán, de Magyarországon jelölik "VAR"-nak is.


Az A.R. és a W.A.R. közti különbség.

Az eddigiekből következik, de külön is megemlítendő a négy Kentra A.R.-ja:

Ennek a négy pontnak és a Napnak esetében, mivel eleve az Ekliptikán fekszenek, a W.A.R. mindig megegyezik az A.R.-val.

A Ferde Emelkedéssel kapcsolatos fogalmak

Az Első Vertikális ismertetésénél már szó volt a Horizont és az Egyenlítő metszéspontjairól, mint nevezetes, kiemelt fontosságú metszéspontokról. Ezek közül az, amely az Ascendenshez közelebb található, az Ascendenssel együtt kijelöl egy ívszakaszt a Horizont mentén; ezt nevezzük Ascensio Obliqua Ascendentisnek (A.O.Asc.), vagyis "az Ascendens ferde felemelkedésének". Az elnevezés arra utal, hogy ez az ívszakasz vezet el az Egyenlítőtől - azzal szöget bezárva, tehát "ferdén" haladva - az Ascendenshez. A szakasz után az Egyenlítőnek és a Horizontnak a szakasz kezdőpontját is alkotó metszéspontját nevezzük Ascensio Obliqua-nak (A.O.). A hasonló elnevezés ellenére a kezdőpont nem keverendő össze magával a szakasszal, főleg azért nem, mert az A.O. az Egyenlítőn fekszik, pozíciója megadható A.R.-ban, az A.O.Asc. azonban nem, az a Horizont része!

A Horizont és az Egyenlítő Descendenshez közelebbi metszéspontja, a Descendessel együtt az Ascensio Obliqua Descendentis (A.O.Desc.) nevű ívszakaszt jelöli ki a Horizont mentén; magát a metszéspontot pedig Descensio Obliqua-nak (D.O.) nevezzük.

Az A.R.Asc és a az A.O. által közrezárt egyenlítői ívszakaszt "Ascensionalis Differentia"-nak (A.D.), vagyis "az Ascendens különbségének" nevezzük. Hasonlóképpen, az A.R.Desc és a D.O. közötti egyenlítői ívszakasz a "Descensionalis Differentia" (D.D.) "a Descendens különbsége" - ezt azonban általában nem használjuk, mert nagysága is és iránya is megegyezik az A.D.-val.


Összefoglaló ábra

 

A Nappali és Éjjeli Félív

A Föld tengely körüli forgásának következménye, hogy az Éggömb minden egyes pontja - és így minden égítest- , a Földről nézve, az Egyenlítővel párhuzamos kört ír le az égen, minden nap. Ezeknek a köröknek a legtöbbjét - hogy melyeket nem, arról mindjárt szó lesz - a Horizont két részre osztja; egy olyan körívre, amelyik, a megfigyelő számára, a Horizont felett, és egy olyanra, amely a Horizont alatt helyezkedik el. Ha a megfigyelt égitestünk épp a Nap, úgy akkor van nappal, mikor a Nap a Horizont feletti ívrészen tartozkodik, és akkor van éjjel, mikor a Horizont alattin; ebből kiindulva nevezték el az egyes égitestek napi ívének Horizont feletti részét Nappali Ívnek (Diurnal Arc, D.A.) Horizont alatti részét pedig Éjjeli Ívnek (Noctural Arc, N.A.). Az alábbi ábrán a megfigyelt égitest D.A.-ja fehér ívvel, a N.A.-ja kék ívvel ábrázolt.


Az égitestek Nappali és Éjjeli Íve.

Hangsúlyozzuk, hogy ezeket a megnevezéseket használjuk, akkor is, ha megfigyelt égítestünk nem a Nap.

Az adott hely Meridiánja mind a D.A.-t, mind a N.A.-t két egyenlő részre osztja, ezt a két félívet nevezzük Nappali Félívnek (Semi Diurnal Arc, SDA) és Éjjeli Félívnek (SNA). Ezek használata egyes asztrológia számításokhoz nélkülözhetetlen, illetve jellemzőbb, mint a D.A.-é és a N.A.-é.

Az égbolt valamennyi pontjának napi ívét csak azok a Horizontok metszik, amelyek az Egyenlítőre merőlegesek (vagyis pontosan az Egyenlítőn lévő megfigyelési pontokhoz tartozó Horizontok). Minél kisebb a Horizont Egyenlítővel bezárt szöge (azaz minél nagyobb a megfigyelési pontunk földrajzi szélessége), annál több olyan ívünk lesz, amelyet a Horizon nem metsz. Az ezeken álló égitestek (ha saját mozgásuk nincs), soha nem látszanak lenyugodni és fekelni, vagy csak nappaliak, vagy csak éjjeliek lehetnek; csillagászati szakszóval "cirkumpolárisak" ("sarok körül keringők").